Ezen a héten is folytattam a közelmúltban elkezdett tudományos cikkek fordítását, alul a a címek mutatják, hogy melyikeket. Azt döntse el az angolul jól tudó olvasó, hogy milyen minőségben, de talán jól. A fordításhoz szótárnak most a https://translate.google.hu/?hl=hu#en/hu/awareness oldalt használtam, ahol a szavak angol és magyar megfelelőinek belinkelt hangfájljait is mindig többször meghallgattam gyakorolva a kiejtést. Továbbá a lefordított mondatokat egészben is visszahallgattam és visszamondtam most is a http://www.ivona.com/ oldalon.
Toward a ’chaotic’ cognitive architecture:
In other words, the agent constructs its reality through the interaction with the world [35]. Más szavakkal az ügynök konstrukció a világgal való interakció során válik kézzelfogható valósággá.
Therefore, in contrast with the cognitivist approach, the mind can not be independent of the body and the knowledge about the world is not predefined by the designer. Éppen ezért a kognitivista megközelítéssel ellentétben az elme nem tud függetlenné válni a testtől és a világról szerzett tudásunk nincs előre meghatározva egy tervező által.
The design of the proposed cognitive architecture will be based on the strategic use of tools provided by nonlinear dynamical systems theory, and specially chaotic dynamics. A tervezett kognitív architektúra terve alapjául kíván szolgálni a stratégiai eszközök használatának a nemlineáris dinamikai rendszerek elmélete, és a speciális kaotikus rendszerek által biztosítva.
By using this theory, neither the agent nor the environment require to be modeled since both entities are seen as nonlinear systems; moreover, the way of solving a task is not specified in advance, as compared with the traditional control approach where the agent is told the steps to follow for solving the task or for overcoming certain problems. Ennek az elméletnek a használatánál sem az ügynök, sem a környezet sem kívánja modell felállítását, mivel mind a két entitás nemlineáris rendszernek tekinthető, ráadásul a feladat megoldásának az útja nincs előre meghatározva, összehasonlítva a tradícionális kontroláló megközelítéssel, ahol ha az ügynök lépéseket tesz az a következőkben a feladat megoldását, vagy a probléma biztos leküzdését jelenti.
In short, if both approaches still need to know what to do, nonlinear dynamical systems theory will free us from knowing how to solve a task; thus overcoming the slow reactions found in traditional control models. Röviden ha még mind a két megközelítésre szükségünk van, hogy tudjuk mit csináljunk, akkor a nemlineáris dinamikus rendszerek elmélete fog megszabadítani minket a tudástól, hogy hogyan oldjuk meg a feladatot, amivel felülkerekedünk azokon a lassú reakciókon, amiket a tradícionális kontroláló modellekben találhatóak meg.
After more than one hundred years of the empirical definition of Chaos and almost fifty years of its formal study, it has been only in the last 10 years that we have witnessed its use in practical applications like telecommunications, economics, sociology, motor control, etc. Több, mint száz éves a káosz empirikus definíciója és majdnem ötven éve formálódik a káoszt vizsgáló tudomány, és mindössze az utóbbi 10 évben lehetünk tanúi a káosz, mint tudomány gyakorlati alkalmazásának a telekommunikációban, a közgazdaságtanban, a szociológiában, a motorvezérlésben stb.
Tax and the internet:
The United Kingdom has over a hundred double-tax treaties, with most of its major trading partners (but typically not with tax havens). Az Egyesült Királyságnak több mint 100 kettős-adózásról szóló szerződése van a legtöbb jelentős kereskedelmi partnerrel, (de tipikusan nem adóparadicsomokkal).
The United States has a rather smaller number of treaties (around 50), almost none with tax havens. Az Egyesült Államoknak jelentősen kevesebb szerződése van (körülbelül 50), és ezek majdnem mind nem adóparadicsomokkal köttettek.
Chaos theory and the evolution of consciousness and mind: a thermodynamic-holographic resolutuin to the mind-body problem:
Mind thus began with cultural evolution, perhaps with Homo habilis some two million years ago, and continues to evolve in both its composition and nature. Az elme kultúrális evolúciója így talán a Homo Habilis-el kezdődött körül-belül kétmillió évvel ezelőtt, és a fejlődés folytatódott az evolúció mind a két ágában és a természetben egyaránt.
(Lower animals are conscious, but since they do not have culture they likewise do not have appreciable "minds.") Az alacsonyabb állati szinten is van tudatosság, de mivel ők nem rendelkeznek kultúrával, őnáluk nem észlelhető az emberéhez hasonló "elme".
The chaotic/fraktal maximum-power autocatalytic production of mind in this manner is an entirely natural energetic affair that follows self-referential and thermodynamic principles in making progressively more high quality energy (see Odum, 1988; Vandervert, 1991) available to the brain-mind system-the struggle for energy capture extended to a new level. Az elme kaotikus/fraktális, maximális energiájú, autokatalítikus produkciója egy teljesen természetes folyamatot indít el, hogy a következő lépésben az önhivatkozó és termodinamikus alapelv, fokozatosan magasabb energiaminőséget érjen el, ahol az energia foglyul ejtéséért folyó harc ki lesz terjesztve az új szintre.
The autocatalytic evolution and exteriorization of mental models through thinking is depicted in Fig. 2. A mentális modellek autokatalitikus evolúciójának és exteriorizációjának gondolatát ábrázolja a 2. ábra.
It is proposed that the continuously iterated process of thinking has resulted in the gradual, yet progressively accelerating, cultural exteriorization of the features of the algorithmic organization of consciousness as defined earlier, especially of the more recent approximately 40,000 year old brain of Homo sapiens (Vandervert, 1991). Az emberi gondolkodás előre tervezett, folyamatosan iterálódó folyamatának eredménye a tudatot, mint algoritmikus szerveződést jellemző tulajdonságoknak egy lépcsőzetesen előrehaladva gyorsuló kulturális exteriorizációja ami a korábban már definiált, újabb evolúciós termékként megjelenő, hozzávetőlegesen 40 000 éves Homo sapiens agyában ölt testet (Vandervert, 1991).
This process constitutes the unfoldment of cultural history (Vandervert, 1991, 1992). Ez a folyamat alkotja a kultúra történetének a kibontakozását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése